Az bajsai általános iskola mostani épületét 1965-ben kezdték el építeni. Már az 1966-1967-es tanévben megkezdődödött a tanítás az iskolában, hét tanteremben. A 70-es évek elején készült el a központi fűtés, és az iskola épületét is fokozatosan bővítették. Elkészült mégegy tanterem, egy műhely és a tornaterem.

       A bajsai Testvériség Egység Általános Iskola két részből áll. A bajsai (2000 négyzetméter ) és a panóniai részből áll (700  négyzetméter). A panóniai részben 4 osztály van.

       A bajsai rész ma nyolc tanteremmel egy műhellyel és egy tornateremmel várja a tanulókat.

       Az oktatás szerb és magyar nyelven folyik. Délelőtt a felsősök járnak iskolába, nyolc osztály van (négy magyar és négy szerb tagozat). A felsősöknek 7-től 13 óráig tart a tanítás. Délután, pedig az alsósok látogatják az órákat . Ők 13-tól 18 óráig tartózkodnak az iskola épületében. Itt hat osztály van:  négy magyar és két szerb tagozat. Az elsö és a harmadik, valamint a második és a negyedik osztály van összevonva. A magyar osztályokat A, a szerbeket, pedig B betűvel jelölik. A diákoknak lehetöségük van a kötelező tantárgyak mellett szlovák és angol nyelvet tanulni.

       Az iskola könyvtára 12-től 13.30- ig dolgozik, erre a célra nincs külön helység és a tanári szobában kapott helyet az iskola könyvtára.

       Az iskola igen modern számítógépekkel és kiegészítőkkle rendelkezik.

       Harmincegy alkalmazottja van, ebből huszonhárom tanár és tanító, ezekből tizenhárom rendelkezik egyetemi diplomával. Ezekenkívül egy egyetemet végzett pedagógusnő, egy titkárnő, öt takarítónő és szakácsnő, valamint egy fűtő az iskola alkalmazottja.

       A beíratást a titkárnő végzi, ehhez szükséges egy anyakönyvi kivonat, iskolaérettségi bizonylat a pszichológutól és egy nyilatkozat a szülőktől, hogy milyen nyelven kívánja iskoláztatni a gyermekét.

      A 2000/2001 tanévben 320 tanult az iskolában.

    Az óvoda Bajsán az iskola melletti épületben kapott helyet. Két csoportban történik a foglalkozás, kis- és nagycsoport működik. A kiscsoport ötéves, a  nagycsoport, pedig hatéves gyermekekből tevődik össze. Mindkét csoport vegyes, tehát a magyar és a szerb anyanyelvű óvodásokkal egy óvónő foglalkozik. A 2002-es, 2003-as tanévben összesen 58 óvodás látogatja a foglalkozásokat. Ebből 30 nagycsoportos (23 magyar és 7 szerb anyanyelvű), 28, pedig kiscsoportos. A foglalkozások 7-től 12 óráig tartanak.

    Az óvónők Topolyáról utaznak bajsai munkahelyükre. A nagycsoportosokkal Szabó Erika, a kiscsoprtosokkal, pedig Puhalák Éva dolgozik.

    Az óvoda a topolyai Bambi Iskoláskor Előtti Intézményekhez tartozik, az intézmény igazgatója Csernek Magdolna. A bajsai általános iskolától kisegítőszemélyzetet kap.

    Az óvodában rendszeresek a rendezvények, már hagyományosnak mondható a gyermékhét "megünneplése",  a télapóvárás, amely szülők nélkül történik, a napsugaras ősz, amely a  nagyszülőknek készül, a nőnapi és az évzáró ünnepségek. Ezeken kívük az óvodában a húsvétet is megünneplik.

   A Bajsán működő zeneiskola a topolyai zeneiskola kihelyezett tagozata. Falunkban a zeneiskolában  a beíratkozott gyermekek zongorázni vagy harmonikázni tanulhatnak. Az oktatás alsófokon történik hat osztályon keresztül. A tanulók a harmadik osztály elkezdésével íratkozhatnak be a zeneiskola első osztályába, így mindkét iskolát egyszerre fejezik be. A zenedések hangszer és énekórákon vesznek részt hat éven keresztül, hatodikban, pedig ehhez a két tantárgyhoz csatlakozik az elmélet, mint tantárgy.

    A 2002-es évben tizenketten tanulnak zongorázni, hatan, pedig harmonikázni. A zongorát Diósi Arabella és Sztantity Győri Erzsébet, a harmonikát, pedig Diósi Arabella oktatja. A vizsgáztatóbizottság Topolyáról jön vizsgáztatni, májusban. A topolyai zeneiskola és ezzel együtt a bajsai kihelyezett tagozat igazgatója Diósi Rózsa.

    Az első oktatási intézmények az egyházak keretein belül működtek. Első írásos emlék az 1755-ös évből van, ekkor szerveződött meg az első szerb iskola. 1818-ban új tantermet kellett építeni. 1772-ben  tizenkét diákja volt az iskolának. Ebből nyolc fiú és négy lány volt. Fő tantárgyuk az írás és az olvasás, a szentírás olvasása és az ének volt. A tanítót a falu lakossága és a papság nevezte ki. A tanító fizetése: 16 forint a lakosságtól, 6 forint a földesúrtól, 8 forint az egyháztól. Ez összesen 30 forint. Emellett18 mérce búzát is kapott.

    1764-ben Bajsán evangélikus, szlovák nyelvű iskola nyílt.

    Az újonnan telepített község, érdemtelenül elfelejtet, első tanítója Námesztovszky József volt. 1729-ben született, valószínűleg valamelyik felvidéki vármegyében, talán Trencsén vagy Árván. 1756-ban jött Topolyára. Nemes ember volt.1765-től egy ideig a község jegyzője is. Művelt, tanult ember lehetett, hiszen kitűnő orgonista hírében állt.1767-ben vármegyei rendeletre ő lesz a bajsai iskola tanítója, akit az ágostai vallású szlovákok katolikus létére elfogadtak, talán azért, mert jól beszélte a szlovák nyelvet is. Feltehetően ez volt az anyanyelve. Nem költözött Bajsára, lakása ott nincs, a kiszállásért szállásdíjat kap. Az ilyen esetek gyakoriak voltak, mivel erre az időre tanítóhiány volt ebben a térségben. A katolikus pap mellett kántori teendőket is végez Bajsán. 1770-ben alapítója kishegyesi iskolának is. Itt hal meg 1775 október 8-án. Námesztovszky Józsefnek egyenesági leszármazottjai a ma élő Námesztovszkiak.

    Helységünkben 1774-ben nyílt meg az első katolikus iskola. Ebben az időben a kántorok osztálytanítóként is működtek, ezért hívták őket kántortanítóknak. Falunk első katolikus kántortanítója Szilágyi János volt 1774 és 1816 között. Őt Verbai István követte. 1832-től Varga György, 1840-től Illés Pál volt falunk kántortanítója.1855-ben Mohácsról falunkban érkezett Szilvásy Károly kántortanító és fia Szilvásy László. Szilvásy László igyekezett apja nyomdokaiba, de ebben megakadályozta korai halála. Tüdővészben hunyt el.

    Egyik legjelentősebb kántortanító falunk szülöttje Csizmár Mihály volt. 1892-től 1897-ig tanító, majd 1925-ig kántorként és tanítóként is tevékenykedett. Nyugdíjbavonulása után 1929-ig, haláláig kántorkodott. 58 évesen halt meg. Még több évtizeddel halála után is gyakran emlegették. Nagy tisztelet övezte szülőföldjén, amit kántori és tanítói szolgálatával, mély vallásosságával, fedhetetlen életével és jellemével szerzett Bajsa és a környező falvak lakossága szemében.

    Csizmárt az Ómoravicai születésű Setterlein (Sellei) Ferenc követte, akinek a második világháborúban nyoma veszett.

    A második világháború után a kántori és a tanítói szakma szétvállt.

    A katolikus "Nagy" iskola, amelyben két tanterem kapott helyett és egyben kántorlakásként is használták. 1960-ban megszünt az egyházközösség tulajdona lenni, és 1980-as évek elején lebontották. Az iskola a Zöld utcában volt. Helyére Nagy Béla és Lackovics Károly háza épült.